A csendes hősök kertje

 

ELTE Füvészkert

A jó idő beálltával csapatunk az ELTE Füvészkertjébe látogatott. Ez a kert egy olyan gyűjtemény, ahol a világ különböző részeiről származó növényeket őriznek, kutatnak és mutatnak be. Ez azért fontos, mert a Földön rengeteg növényfaj veszélybe került az élőhelyek pusztulása, az éghajlatváltozás vagy az inváziós fajok terjedése miatt. Itt olyan növények is fennmaradhatnak, amelyek természetes élőhelyükön már ritkák vagy veszélyeztetettek.

De a Füvészkert nemcsak a ritka fajok miatt érdekes. Sok növény azért különleges, mert elképesztő módon alkalmazkodott a környezetéhez. Az egyik ilyen példa az eukaliptusz. Ezek a fák Ausztráliából származnak, ahol a bozóttüzek természetes részei az ökoszisztémának. Az eukaliptusz vastag, gyakran leváló kérge segít megvédeni a fát a hőtől, és sok faj képes a tűz után gyorsan újrahajtani. 

Egy másik érdekes példa a fügekaktusz. Ez a növény Amerikából származik, de sok helyen inváziós faj lett. Ha egy ilyen növény új környezetbe kerül, ahol nincsenek természetes ellenségei, nagyon gyorsan elszaporodhat, és kiszoríthatja az őshonos növényeket.Ugyanez a probléma állatoknál is előfordul. A ékszerteknős például gyakran azért jelenik meg európai tavakban, mert valaki a megunt a háziállatát szabadon engedte. Ami a természetben viszont versenyezni kezdett az őshonos fajokkal, kiszorítva az őshonos és kényesebb mocsári teknősöket. Sajnos sok példát látunk ilyen esetekre és mégse látjuk be sokszor, hogy akár egyetlen felelőtlen döntés is képes felborítani egy egész ökológiai rendszert. Fontos, hogy ilyenkor inkább keressük fel az állatkereskedést ahol vásároltuk állatkánkat, vagy kérjünk segítséget vadasparkoktól, állatkertektől.

Ha végignézünk Budapesten, vagy bármelyik nagyvároson, rengeteg lapos tetőt látunk irodaházakon, lakótömbökön, bevásárlóközpontokon. Ezek a felületek nyáron szó szerint felforrósodnak. A sötét tetők és az aszfalt rengeteg napsugárzást nyelnek el, majd hőként sugározzák vissza. Ez az úgynevezett városi hősziget-hatás. A növények viszont egészen másképp működnek. Árnyékot adnak, és a párologtatás (transzspiráció) során vizet juttatnak a levegőbe, ami hűti a környezetet. A levelek ráadásul a napsugárzás egy részét visszaverik vagy elnyelik, így a felszín kevésbé melegszik fel. Ezért van az, hogy egy nagy fa alatt akár több fokkal hűvösebb lehet, mint egy betonplaccon. Ezért lenne óriási lehetőség a zöld tetők terjedése. Ha a lapos tetők egy részét növényekkel pl: cserjékkel, kisebb fákkal, virágos növényekkel ültetnénk be, az nemcsak esztétikai kérdés lenne, hanem hűtené a várost, csökkentené a por mennyiségét, és élőhelyet adna rengeteg élőlénynek. Már egyetlen növény is képes életet hozni egy utcába. Gondoljunk csak egy bolt előtti levendulabokorra. Egy ilyen kis növény is tele van méhekkel, lepkékkel és más beporzó rovarokkal. Ha sok ilyen zöld folt jelenne meg a városban tetőkön, erkélyeken, parkokban, akkor nemcsak szemetet eszegető galambokat és verebeket látnánk. Több madárfaj, több rovar, és sokkal élőbb városi ökoszisztéma alakulhatna ki. A természet közelsége ráadásul az emberekre is hatással van. Kutatások szerint zöld környezetben csökken a stressz, javul a koncentráció, sőt kórházakban a betegek  gyógyulásában is szerepet játszik, ha zöld területre látnak ki az ablakból és nem egy szürke betonszerkezetre. 

Ennek a tudatosítására jött az ötlet egy növény-örökbefogadó kampányra. Az örökbefogadás nem azt jelenti, hogy hazaviszel egy pálmát és kiteszed az ablakodba, hanem azt, hogy támogatod a botanikus kertek munkáját és egy konkrét növény gondozását. 

Például: 

• örökbe fogadhatsz egy ritka kaktuszt a sivatagi gyűjteményből, 
• támogathatsz egy különleges fát az arborétumban
• segíthetsz egy veszélyeztetett faj fenntartásában
•  hozzájárulhatsz egy új növénytelepítéshez a kertben 

Egy ilyen program nemcsak pénzügyi segítséget jelentene, hanem azt is, hogy az emberek személyes kapcsolatot alakítanak ki a növényekkel.