Posts

Természetbúvárkodás Erdélyben 1

Image
 Vizsgaidőszak befejezése után a mi z-szakos hallgatók összegyűltünk az ország különböző pontjairól egy hosszabb, távoli kalandnak vágtunk neki. Utunkat 2026. 07.06.-án az ELTE TTK Déli épülete elől kezdödött.   Délutánra megérkeztünk első megállóhelyünkre, Nagyváradra. Egy rövid séta során felfedeztük a város látványosságait majd nyugovóra tértünk.     Amíg a püspökség kertjében bandukoltunk feltűnt hogy az egyik bokron több pók gubbaszt a hálójában. Eddig ilyen nagy számban csak karcsú tölcsérpókokat láttam viszonylag nagy számban egy sövényen, de ezek egyeltalán nem is hasonlítottak rájuk. Elsőre valamilyen kersztespóknak tűntek de a hálójuk nem olyan mintázatú volt és függőleges helyett vízszintesen helyezkedtek el. Beazonítás után kiderült, hogy ez a faj a derespók (uloboruos walckenaerius).ami eredetileg Dél-Afrikában és Eurázsiában honos, Európába pedig különböző növényekkel települt be. A faj különlegessége hogy nincs méregmirigye, áldozataikat élve...

A csendes hősök kertje

Image
  ELTE Füvészkert A jó idő beálltával csapatunk az ELTE Füvészkertjébe látogatott. Ez a kert egy olyan gyűjtemény, ahol a világ különböző részeiről származó növényeket őriznek, kutatnak és mutatnak be . Ez azért fontos, mert a Földön rengeteg növényfaj veszélybe került az élőhelyek pusztulása, az éghajlatváltozás vagy az inváziós fajok terjedése miatt. Itt olyan növények is fennmaradhatnak, amelyek természetes élőhelyükön már ritkák vagy veszélyeztetettek. De a Füvészkert nemcsak a ritka fajok miatt érdekes. Sok növény azért különleges, mert elképesztő módon alkalmazkodott a környezetéhez. Az egyik ilyen példa az eukaliptusz. Ezek a fák Ausztráliából származnak, ahol a bozóttüzek természetes részei az ökoszisztémának. Az eukaliptusz vastag, gyakran leváló kérge segít megvédeni a fát a hőtől, és sok faj képes a tűz után gyorsan újrahajtani.  Egy másik érdekes példa a  fügekaktusz . Ez a növény Amerikából származik, de sok helyen inváziós faj lett. Ha egy ilyen növé...

Vetőmagból vacsora

Image
 Gyermelyi tésztagyár       Második félévünket egy izgalmas gyári látogatással kezdtük. A terepgyakorlat során ellátogattunk a Gyermelyi Zrt. üzemébe, ahol nemcsak a tésztagyártás technológiai folyamataiba nyerhettünk betekintést, hanem abba is, hogyan kapcsolódik össze a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a tudatos fogyasztás A búzától a száraztésztáig        A gyárlátogatás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a minőség nem a csomagolósoron kezdődik, hanem jóval korábban, a földeken és az állattartó telepeken. A vállalat saját malmokkal dolgozik, így a liszt megbízható forrásból, ellenőrzött minőségben érkezik a gyártásba. Ugyanígy saját tojótelepeik biztosítják a friss tojást, ami különösen fontos a tojásos tészták esetében. Tojásválogatás A gyártási folyamat során a liszt és a tojás keverése után a tészta formázáson, majd szárításon megy keresztül. A megfelelő nedvességtartalom kulcsfontosságú, hiszen ez határozza meg az eltarthatóságo...

Vernekvíz

  Loading…

Átlátszó eredmény, láthatatlan munka

Csepeli Vízkezelő-mű Vízellátás  A vizet a Szentendrei-sziget elől és a Duna oldalán kiépült a csepeli, tököli, szigetújfalui és ráckevei csáposkútsorból szállítják a csőrendszerek a nyersvízfogadó medencékbe.  Miért is kell tisztítani? A kitermelt vizet részben a Duna sajátosságainak, részben a folyóba beömlő szennyvíz és szennyvíziszap következtében kell tisztítani. A csapból folyó víz alaposabb tisztítást követően nyeri el a Budapesten megszokott és elvárt jó minőséget. A kutak egy részének vizében vas- és mangánszennyezettség mutatható ki. A vas- és mangánionok eltávolítására Ráckevén és Csepelen egy-egy vízkezelőmű épült, melyeknek köszönhetően a szolgáltatott víz itt is kifogástalan minőségű. Mi történik a vízzel? A nyersvízfogadó medencék után szivattyúkkal kaszkádos medencékbe emelik a vizet, ahol kilevgőztetik a nyersvizet és ózon segítségével kicsapatják a vízben oldott vasat és mangánt. A pernye formában kicsapódott vas- és mangánvegyületektől homokszűrőkkel sza...

A szennyvíz sosem hazudik

Image
November 13.-án  a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központba látogattunk terepgyakorlatunk alkalmával. Bepillantást kaptunk abba, hogyan vizsgálják a vizes környezetekbe kerülő szennyezőanyagok hatását különböző élőlényekre. Az intézmény főként ökotoxikológiával foglalkozik, vagyis azzal, hogy a különféle szennyeződések milyen hatást gyakorolnak a környezetre és az ott élő szervezetekre.  Algatenyészet Dapnia magna tenyészet   A "tesztalanyok" leggyakrabban algák és a  mindenki által kedvelt klasszikus modellállat, a Daphnia magna . Ők jelzik, hogy egy adott anyag mennyire terheli meg az élő rendszereket. Inkubátoros rázógép  Hallottunk a vizsgált anyagokról is: szennyvizek és annak a toxicitása, növényvédőszer-maradványok, fertőtlenítőszerek és algaölők hatékonysága különböző koncentrációkban. Megnéztünk egy inkubátoros rázógépet, ahol lombikokban algákat terheltek különféle anyagokkal. Elég sci-fis látvány volt, de közben teljesen világos lett, me...

Túra a Velencei-tónál

 Túra a Velencei-tónál Bevezetés - tó fogalma - a Velencei-tó keletkezése, hozzá fűződő érdekes történelmi események A tó ma  -kiszáradó tó -beépítettség és az ember jelenléte milyen hatással van a tóra Élővilág -madarak- költő- és pihenőhelynek használják, madárvonulás Tél a tavon - tél, hideg közeledte, az élőlények, hogy készülnek fel a télre A Velencei-tó       Először is, mielőtt bármi mást mondanék, nézzetek körül! Mit láttok? Vizet, nádasokat, dombokat , és persze embereket is, akik épp sétálnak, bicikliznek vagy éppen a parton pihennek. De tudjátok, amit most látunk, az nem volt mindig így. A Velencei-tó, bár ma természetesnek tűnik, valójában egy nagyon is különleges és érzékeny hely. Egy tó, ami évezredek alatt alakult ki, és ami ma is változik – néha szinte a szemünk előtt.    Mielőtt belevágunk a történetébe, gondoljuk végig, mit is jelent az, hogy tó. Egy tó tulajdonképpen egy t ermészetes mélyedésben összegyűlt víztömeg, amit nem fo...