Kíváncsi kisegerek a pincében

Budai Vár-barlang

   Október beköszöntével egyre hűvösebbek az éjszakák, mi Z-szakosok pedig egyre több tudásmorzsát szeretnénk begyűjteni a télre, szóval úgy gondoltuk korgó bendőnket nem töltené meg egy átlagos kamra felfedezése, ezért fel is kerekedtünk, hogy egy egész "kamrarendszert" kutassunk  át. 

  Körzetvizsgálat

Meglestük,hogy bő tanári
fizetésünkből
 milyen kényelmes
helyeken fogunk élni 

A túra előtt még szétnéztünk Mátyás-templom környékén kőzetek, ásványok után kutatva. Nem is kellett sokat keresgélnünk, a tér minden egyes pontját újabb és újabb kőzeteket találtunk. Szentháromság-szobor talapzata, a Mátyás-templom építőkövei egyaránt édesvízi/ forrásmészkőből épülnek fel. A tér ki volt rakva öntött bazalt térkőkockákkal és a hagyományos, régi, időigényesebb faragott kockákkal. A környező házak falain is felleltünk néhol kibukkanó mészköveket, mint ahogy a a különböző boltok  kilépőköveiben is.

A kifaragott(kisebbek és kevésbé szabályosak)

és öntött térkőkockák(nagyobbak és szabályosabb)

  

A várhegy barlangjainak kialakulása

A várhegy fő alkotótömege a budai márga. Ez az agyaghoz hasonló anyag jó teherbírású, a víz nem oldja. Felette egy 7- 12 méter vastag mészkő réteg terül el, melynek több szerepe is volt a hegy történetében. Egyrészt megakadályozta a hegy kopását, másrészt a több helyen  keletkeztek repedések benne, amiken keresztül víz tört fel és üregeket, fülkéket alakított ki a mészkő és a márga határán. A vastag márgán azonban már nem volt képes átfolyni, ezért a várlejtő oldalában vájt utat magának. Így keletkeztek a még ma is meglévő források ősei. A víz üregképző hatása pedig kialakította a világviszonylatban is ritka mésztufa barlangokat.

A mészkőben csipkés mintázatot vájt a karsztvíz

A barlang teteje különleges mintákban oldódott ki

A barlang felfedezése

A fentebb említett természetes üregesedés adott alapot arra, hogy később az ember megtalálja és használja a barlangot. A középkori Magyarországon, a tatárjárás környékén akadtak az üregekre. A hegyoldalon a vízhez jutás érdekében kútásások indultak. Az emberek  kutakat akartak  létesíteni, de víz helyett üregekre leltek, ezeket kibővítve pincéket létesítettek, amelyeken keresztül a barlangrendszer elérhetőbbé vált. Ahogy a hegyoldal borvidéki művelése elterjedt (Buda-Sashegyi borvidék), a föld alatti hűvös, állandó hőmérsékletű pincék tökéletesek lettek a boroshordók és terményraktárak céljára. Ugyanakkor a barlang-/pincerendszer katonai célokat is kiszolgált: a vár alatti rejtekhelyek, üregek ideiglenes búvóhelyként szolgáltak, különösen akkor, amikor a Budai várat ostromolták(Buda várának 24 ostroma volt).

Újraásás

A barlangrendszer újabb átalakító korszakát a 20. század hozta, amikor a föld alatti tér használata közérdekűbb célokra is kiterjedt. Az újra feltárás és kiásás 1935-től kezdve megindult a pince/barlangrendszer feltárása és összekapcsolása. A cél: a kis pincékből és üregekből összeépített, föld alatti menekülő és védelmi rendszer létrehozása, körülbelül egy 470 m² alapterületű óvóhelyet hoztak létre 8–10 m mélyen a föld alatt. 38-tól leválasztották a barlangkórháznak szánt területeket. Az akkor létrehozott létesítményeket védelmi célokra (légi támadások, bombázások idején) és egészségügyi funkcióval a barlangkórháznak köszönhetően használták. Például az óvóhelyen 560 ember is tartózkodott egyszerre (teljes létszámmal egy embernek fél m² jutott) a második világháború idején. Vízhálózat volt bevezetve, mechanikus levegőkeringtetés működött, mégis komoly nehézségeket okozott a használata: vízhiány, hő- és párateher, túlzsúfoltság. Az egyik különösen izgalmas elem a föld alatti “futárfolyosó”, ahol futárok szállították az üzeneteket, parancsokat. A barlangrendszer 4 futárfolyosóval és ezek mellett még több kijárattal rendelkezik: vészkijáratok, külön folyosók(legtöbbjén akár napjainkban is kéretlen látogatók szöknek be) melyek egykor a várvédelmi rendszer részei lehettek. 

Csapatunk érdekes megfigyelései

Az előző Z-szakos évfolyamok sajnos nem találtak ki az útvesztőből

Szalmacseppkövek

Barlangi gombatelepek

Ma a barlangrendszer mint Budai Vár‑barlang látogatható bemutatóhelyként működik: vezetett túrák, geológiai séták révén. Ez azt is mutatja, hogy amit egykor katonai vagy barlangkórházi célra használtak, mára kulturális-teremtett értékké vált.