Vizsgaidőszak befejezése után a mi z-szakos hallgatók összegyűltünk az ország különböző pontjairól egy hosszabb, távoli kalandnak vágtunk neki. Utunkat 2026. 07.06.-án az ELTE TTK Déli épülete elől kezdödött.
Délutánra megérkeztünk első megállóhelyünkre, Nagyváradra. Egy rövid séta során felfedeztük a város látványosságait majd nyugovóra tértünk.
Amíg a püspökség kertjében bandukoltunk feltűnt hogy az egyik bokron több pók gubbaszt a hálójában. Eddig ilyen nagy számban csak karcsú tölcsérpókokat láttam viszonylag nagy számban egy sövényen, de ezek egyeltalán nem is hasonlítottak rájuk. Elsőre valamilyen kersztespóknak tűntek de a hálójuk nem olyan mintázatú volt és függőleges helyett vízszintesen helyezkedtek el. Beazonítás után kiderült, hogy ez a faj a derespók (uloboruos walckenaerius).ami eredetileg Dél-Afrikában és Eurázsiában honos, Európába pedig különböző növényekkel települt be. A faj különlegessége hogy nincs méregmirigye, áldozataikat élve, jól becsomagolva fogyasztják el. A pókót könnyen fel lehet ismerni jellegzetes rücskös potroháról és testtartásáról (előre tartott első két pár láb) és arról, hogy az első pár lába sokkal hosszabb mint a többi. Van egy másik faj is, a pamatoslábú derspók, amit könnyen meg lehet különböztetni a másik fajtól, mivel első két lábain kis pamatok találhatók.
 |
| Derespók |
 |
| Pamatoslábú derespók https://www.izeltlabuak.hu/talalat/23259 |
2026.07.07.Másnap megnéztük a várat és indultunk is tovább Kolozsvárra. Az odavezető úton megálltunk Királyhágónál, hogy visszatekintsünk a partiumra, együnk egy jó kis kürtöskalácsot és haladjunk tovább az Erdélyi-medence felé.
Következő megállóhelyünk a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola volt. A magyar tannyelvű oktatási intézmény, hosszabbított programú óvodai neveléstől kezdve az elemi és általános iskolai oktatáson át egészen a szakiskolai képzésig (turizmus-felszolgáló / bolti eladó, valamint elektronika / elektronikai műszerész) biztosítja a helyi és környékbeli gyermekek oktatását. Kiemelkedő munkát végez a környezeti nevelés terén. Az intézmény pedagógiai programjának szerves részét képezi a természet tiszteletére, a biodiverzitás megőrzésére és a fenntartható életmódra való nevelés. Az iskolában megrendezett különböző tematikus hetek során a gyerekek, szelektív hulladékgyűjtési akciókat szerveznek, és kreatív gyakorlati módszereken keresztül tanulják meg a pazarlás csökkentését. Csapatunk a látogatás során ezen sok projektből rengeteg inspiráló, kreatív ötletet láthatott is.
 |
| "Magaságyás":D |
 |
| Magaságyás régi ablakkeretekből és raklapokból |
 |
| Szerszámtartó busz |
Egy kis kert teli újrahasznosított és funkcionális díszekkel pl: merőkanálból, papucsból készült növénytartók.
 |
| Jól felszerelt informatika terem |
Az iskolalátogatás után a Magyarerőmonostori református templomot látogattuk meg ami az egyik legrégebbi, román és gótikus stílusú (késő román stílusú főhajó, erődített történelmi templom. Miután a reformáció következtében eltávolították a templomból a katolikus szobrokat, és lemeszelték a szenteket ábrázoló freskókat az üresen maradt fehér falakat, padokat és a szószéket a hívek a saját kézimunkáikkal kezdték díszíteni. Így a mai napig a templomban festett padokat és rengeteg gyönyörű hímzést lehet találni.
A nap végére megérkeztünk Kolozsvárra és elfoglaltuk a szálláshelyünk.
2026.07.08.
Kipihenve magunkat teli pocakkal reggeli után rögvest meg is indultunk a Babes Bolyai Tudományegyetem Ásványtani Múzeumát meglátogatni. A tárlat több mint 16 500 mintapéldányt, amelyek 13 különböző tematikus kollekcióba vannak rendezve. Ezt a mennyiséget az évtizedek során adományokkal, cserékkel és terepi kutatásokkal bővítve érték el.
Az ásványtári körbevezetésünk után a csoport ketté vált. Egyik fele ment a Házsongrádi temetőbe, a másik fele, amihez én is csatlakoztam az a kolzsvári botanikus kertet nézte meg.
A Cigánypatak két partján fekvő, jelenleg 14 hektárnyi területen több mint 10 000 növény található. Itt rendezték be a Növénytani múzeumot, amely 6 900 tételt foglal magába, de itt található az egyetem (Babes Bolyai) herbáriuma is, amely több mint 635 000 növényt tartalmaz. A kertnek sokféle növénykollekciója van, ezen felül vannak díszítő, fitogeográfiai, rendszerezett, gazdasági és orvosi részek is. Sőt, mielőtt a 1920-ban Alexandru Borza professzor egyetemi igazgatósága alatt megalakult volna a kert, a háború idején élelmiszernövényeket is termesztettek.
Sajnos idő szűkében voltunk így mi csak az üvegházakat és körülötte elterülő területet jártuk be, de ennek ellenére is fantasztikus volt és rengeteg növény láttunk.
Délutáni programunk egy hangulatos városnézés volt. A túrát a Bocskai háztól kezdtük, amely ma a Sapiencia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori hivatalaként működik. Körbejártuk a régi várfal egykori maradványait, majd miután a Szamoson átkelve felkapaszkodtunk a Fellegvárba megtudtuk, hogy Sáncalja negyedben a 19. századtól kezdve az elszegényedett családok barlanglakásokat kezdtek a puha homokkőbe vájkálni. Végül a terület a város egyik legszegényebb nyomornegyede lett, emellett a környéken az agyagos föld miatt gyakoriak voltak hegycsuszamlások súlyos baleseteket okozva. Így a barlanglakásokat és a bódékat az 1950-es, 60-as évek folyamán teljesen felszámolták és megszüntették és mára már park található a helyükön. Visszatérve a városközpontba megcsodáltuk a Szent György-szobrot és meghallgattuk a mellette levő református templom orgonajátékát. Zárásként még betértünk egy pékségbe, hogy megtömjük pocakunk majd visszatérünk a szállásra.
Reggel újra buszra szálltunk és a Tordai hasadék felé vettük az irányt. Még mielőtt nekivágtunk volna a túrának tartottunk egy rövid kőzetvizsgálatot. A hasadékot alkotó fő kőzet késő jura kori mészkő (kb. 150 éves). A mészkőbe a Hesdát-patak vájta ki a szurdokát évmilliók alatt. De nem csak geológiai szempontból vizsgáltuk meg a hasadékot, hiszem egy nagyon gazdag élővilággal rendelkező területről is beszélünk. 1939 óta természetvédelmi területté van nyilvánítva. 120 hektáron elterülő térségben mára már 1000 körüli fajt azonosítottak. Ez a fajgazdagság a különböző védett mikroklímáknak köszönhetően alakult ki. A az itt fellelhető mozaikos flórában találhatunk patakmenti társulásokat; déli, melegebb időjárást kedvelő sziklagyepes társulásokat de még jégkorszakos reliktumok (maradványfajok) is élnek a sziklahajlatokban. Különlegességek még a hasadékban fellelhető endemikus (bennszülött fajok) pl.:hasadéki sisakvirág, a hasadéki bogáncs, az épszirmú szegfű.
 |
| A megfigyelt rovarok |
A túra során valóban rengeteg növényt és a rajtuk megbújó ízeltlábút láttunk. A patak mellett a levegő kellemesen hűs volt, de nem nem annyira mint a Tordai sóbánya, ami a következő uticélunk volt. Bár elég hűvös volt lent, jól esett a felszíni hőség után és sikerült megtapasztalnom a légúti megbetegedésekre tett jótékony hatását, mivel megfázásomon sokat javított.
Terepgyakorlatunk első felének a végéhez értünk, a második fele egy újabb blogbejezésben fog bemutatásra kerülni.
Comments
Post a Comment